Volt egyszer egy lány, aki mindig szót fogadott a szüleinek, és kitűnően tanult, amikor az egyik nap elolvasott egy könyvet. Ebben az állt, hogy a tinédzserek mindig lázadoznak, visszabeszélnek a felnőtteknek és soha nem érnek haza a megbeszélt időre. 

Tündérke rádöbbent, hogy ő már 16 éves, de nem volt igazi tinédzser...De az lesz!

És innentől kezdve rögtön azzal kezdte, hogy elment a DISCO-ba és ott aludt 3 német szörfös srácnál. Másnap délután hazakísérték a fiúk, és nem értette, hogy Anyukája miért olyan ideges, amikor végre hazaérkezett...

A következő napokban tovább gyakorolta " Igazi Tinédzser " szerepét. Amit Anyukája mondott neki, annak mindig direkt az ellenkezőjét csinálta, a gimnáziumban a korábbi 4-es, és 5-ösök helyett több tantárgyból bukásra állt, és volt olyan, hogy suli helyett barátnőivel sétálgatott a városban. Hazugságaival már egyre gyakrabban árasztotta el környezetét, és már egyre ritkábban mondott igazat. Már nem akart főiskolára menni, hiszen alig várta, hogy ne kelljen tanulnia, és dolgozhasson. Érettségi után Anyukája nagy bánatára nem is próbálkozott meg felvételizni, hanem inkább elment dolgozni egy céghez adminisztrátornak. Kezdték a fiúk is felfedezni, és érettségi utáni napon egyszer csak csöngettek, és legnagyobb döbbenetére a rajztanára állt az ajtóban...Tündérke megszólalni is elfelejtett, amikor egykori tanára randevút kért Tőle..

Élvezte, hogy tetszik a fiúknak, és egyszerre több férfival játszadozott, volt olyan nap, hogy 3-al randizott egymás után. 

A lakásukban kiadták az egyik szobát Édesapja kollegájának. Eleinte még elsöprögette a gondolatait, és nem kezdett ki a férfival, de aztán már nem érdekelte az, hogy a férfi 30 évvel idősebb mint ő, és ráadásul Apukája munkatársa -- titokban találkozgatni kezdtek. Egyre jobban szerelmes lett Zoliba, aki kibérelt kettőjüknek egy lakást, ahol felejthetetlen napokat tölthettek együtt. A férfi kedvéért még a Balatonról is hazautazott, és azt hazudta szüleinek, hogy dolgoznia kell, ezért megy Budapestre. Éppen az ő lakásában szeretkeztek titkos Szerelmével, amikor valaki csengetett. Elhűlve látta Apukája kocsiját, és gyorsan kinyitotta az ablakot, és kilökte szerelmét. Még jó, hogy magasföldszinten lakott... Tündér akkor döbbent rá, hogy Apukájának soha nem szabad hazudnia, mert ő az, aki mindig átlát rajta...Innentől kezdve kicsit visszavett magából, még jelentkezett egy főiskolára is, ahová persze nem vették fel, hiszen nem készült a felvételire. De most már nem bulizott minden este és barátjával is szakított. Egyik nap éppen egy korban hozzáillő fiúval találkozott volna, amikor rádudáltak egy menő piros sportkocsiból. Együtt léptek be a szálloda ajtaján, majd a férfi meghívta egy kávéra. Amikor megérkezett a barátja, már nem kapott kávét, hiszen az ismeretlen Férfi látta, hogy nem egyedül van.. Barátja külföldi ismerősei át akartak menni egy pansioba, amit a recepciós ajánlott nekik. A piros sportkocsis férfi mutatta nekik az utat, hiszen ő volt a tulajdonos. Eleinte csak hétvégeken dolgozott ott Tündér, majd félve közölte Anyukájával, hogy ott fog dolgozni. Szülei nem örültek ennek a hírnek, Édesanyja még a Lány Keresztapját is elhívta, hátha ő le tudja beszélni lányát erről a tervéről. De nem ment neki sem, és Anyukája megeskette őt, hogí soha nem megy ki a presszo-részbe, mindig csak a recepción marad. Ezt sikerült is 1 évig betartani, de egyik nap a kolleganője, aki a pressoban dolgozott megkérte, hogy amíg ő elmegy a mosdóba, menjen ki helyette. Ott elbújt a sörösüvegek mögé, mert nem értette miket kérnek tőle a vendégek. Mi lehet az a Holsten? És a Fröccs?...A vendégek csak egyre többen jöttek, de kolleganője még mindig nem volt sehol. Egyszer csak megérkezett Főnöke, és amikor kiszolgálta a lány helyett a vendégeket, utána kezdték el keresni a presszos lányt, aki csak egy cetlit hagyott a recepción " Sziasztok" felirattal. Hát nem tehetett egyebet Tündér, megszegte Anyukájának tett ígéretét, és beállt a pultba. Egyre jobban élvezte ezt a munkát, és mivel kedves volt mindegyik vendéggel és mindig mosolyogva szolgálta ki őket, hamar megszerették. Járt be egy 15 fős baráti társaság, akik hamar a bizalmukba fogadták, és vitték Őt is mindenhová szórakozni magukkal. Tündér előtt egy egészen más világ nyílt ki...Rengeteg pénzt keresett, és minden este a belváros legmenőbb éttermeiben vacsorázott és utána az akkoriban felkapott DISCO-kban szórakozott barátaival. De volt olyan, amikor Bécsbe " ugrottak " le kávézni menő sportkocsikkal száguldva, és jókat nevetgélve tértek haza Budapestre. Tündér annyira jól érezte magát ezekkel a fiúkkal és lányokkal, hogy már akkor is bement " dolgozni, amikor szabad napos volt. De érdekes módon az össze kolleganője is ugyanígy tett. Aki betért ide, mindenkit családias légkör fogadott. A külföldi vendégek közül mindenki visszatért ide többször is, és a presszo vendégek is szinte mindenki törzsvendég lett. A 2 főnök is jól kiegészítette egymást. Egyik lazább volt, a másik pedig kissé szigorú volt. De itt soha nem volt kiabálás, hangoskodás vagy balhé a 11 év alatt, és minden itt dolgozónak a vendég volt az első. Volt egy Vendégkönyvünk, amiben csupa jót írtak Rólunk. De ezt bizonyította az, hogy szinte mindenki visszatért hozzánk.Sajnos a 2 főnököm egyik nap eldöntötték, hogy kiadják bérbe az üzletüket. Az új főnökök általában a saját embereiket hozták magukkal, ezért én átmentem egy másik pressoba dolgozni. És amikor megláttam az ajtóban a régi barátaimat és barátnőimet, nagyon meghatódtam. Az itteni főnök megtett üzletvezetőnek egy idő után, és alig járt be, mert tudta, hogy rám bízhatja az üzletet. Néha esténként átmentünk munka után a régi munkahelyemre, de 1-2 vendégen kívül nem nagyon találkoztunk többel. Pedig az új főnök többféle ötlettel megpróbálkozott: volt hogy " Görög étteremmé" alakította az üzletet, majd " Magyaros étterem " következett, de valahogy egyik sem vonzott több vendéget. A pansioban is egyre kevesebb külföldi vendég töltötte itt szabadságát...

Folyt. köv